Category: Hirek

Nyelvi jogsegély és konzultáció Szatmárnémetiben

Május 24-én közel 100 résztvevővel tartott jogsegélyszolgálatot és nyelvi jogi konzultációt az Identitas Alapítvány a XVIII. Családi Hétvége és Gyermeknap rendezvény keretében, a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” című egyéves projekt részeként. A résztvevők kérdései főként a munkahelyi, közéleti és oktatási területekre vonatkoztak, ahol sok esetben nem volt számukra egyértelmű, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg őket a kisebbségi nyelvi jogokat érintő konkrét helyzetekben. A projektcsapat szatmári munkatársai válaszoltak a feltett kérdésekre, valamint bemutatták terveiket a „Kisebbségi nyelvi jogok Romániában – Gyakorlati kérdések és válaszok” című kisokossal kapcsolatban. Emellett meghallgatták a résztvevők javaslatait is arra vonatkozóan, hogy milyen hasznos témákat és kérdéseket lenne érdemes érinteni annak érdekében, hogy a kiadvány valós igényekre adjon választ.

A projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program 2021–2027-es időszakában, az Európai Unió támogatásával valósul meg.

June 2, 2025
Szakmai egyeztetés Szatmárnémetiben: készül a kisebbségi nyelvi jogokat bemutató kisokos

Április 25-én délután a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” egyéves projekt keretein belül újabb szakmai egyeztetésre került sor Szatmárnémetiben. A program részeként eredményes megbeszélés valósult meg a szatmári civil, ifjúsági és közéleti szféra vezetőivel, akik kihangsúlyozták szükségességét egy „Kisebbségi nyelvi jogok Romániában” kisokosnak, amely az ide vonatkozó törvények mellett gyakorlati kérdésekre és válaszokra teszi a hangsúlyt. Az Identitas Alapítvány által szervezett találkozón szó volt nyelvi akadálymentesítésről, kisebbségi jogi kérdésekről és a vezetők a tapasztalatait alapján javaslatokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy milyen kérdésköröket kell mindenképp érintsen a kisokos.
A projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Program 2021-2027 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.

În după-amiaza zilei de 25 aprilie, la Satu Mare a avut loc o altă reuniune tehnică în cadrul proiectului de un an „Accesibilitate lingvistică transfrontalieră în viața publică”. Ca parte a programului, a avut loc o întâlnire fructuoasă cu liderii sferei civile, de tineret și publice din Satu Mare, care au subliniat necesitatea unei broșuri „Drepturile lingvistice ale minorităților în România”, care, pe lângă legile relevante, se va concentra pe întrebări și răspunsuri practice. În cadrul întâlnirii, organizată de Fundația Identitas, au fost abordate aspecte legate de accesibilitatea lingvistică și de drepturile minorităților, iar liderii și-au folosit experiența pentru a face sugestii cu privire la aspectele care ar trebui abordate în broșură.
Proiectul este implementat în cadrul Programului Interreg VI-A NEXT Ungaria-Slovacia-România-Ucraina 2021-2027, cu sprijinul Uniunii Europene.

On the afternoon of 25 April, another technical meeting took place in Satu Mare in the framework of the one-year project ‘Cross-border language accessibility in public life’. As part of the programme, a fruitful meeting was held with the leaders of the civil, youth and public spheres in Satu Mare, who stressed the need for a ‘Minority Language Rights in Romania’ booklet, which, in addition to the relevant laws, will focus on practical questions and answers. The meeting, organised by the Identitas Foundation, covered language accessibility, minority rights issues and the leaders used their experience to make suggestions on what issues should be covered in the booklet.
The project is implemented within the framework of the Interreg VI-A NEXT Hungary–Slovakia–Romania–Ukraine Programme 2021–2027, with the support of the European Union.

Interreg #InterregNEXT #InterregnextHUSKROUA #HUSKROUA

May 15, 2025
Magyar Lóránd az Identitás Alapítvány új elnöke

Változások álltak be a Szatmárnémeti RMDSZ által alapított Identitás Alapítványnál, melyet 1997-ben alapítottak Szatmárnémetiben, célja pedig a szatmári magyar közösség kulturális identitásának megőrzése, fejlesztése.

Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a civil szervezet új elnöke csütörtökön vette át az alapítvány működtetéséről szóló iratcsomókat a leköszönő elnöktől.

„A munka mennyisége nem változik, hiszen a folytatásban az alapítvány kuratóriumának tagja maradok. De 16 év elnöki feladatkör ellátása után szükségét éreztem a változásnak. Bevallom, a pályázatokkal kapcsolatos adminisztratív teher nem fog hiányozni, a következőkben marad a kulturális rendezvények szervezése, mely mindig is szívemhez közeli feladatkör volt. A személyi változást én magam már egy ideje sürgettem, biztos vagyok benne, hogy a munka az új energiáknak köszönhetően hatékonyabb lesz” – mondta el Szőcs Péter.

A stafétaátadásról szóló végleges döntést nemrég az RMDSZ Megyei Állandó Bizottsága hozta meg.

Számítok Szőcs Péter munkájára, távolról sem búcsúzunk tőle, hanem a kuratórium tagjaként egy új feladatkörben várunk tőle segítséget, hogy szakterületén, a kulturális területen erősítse, bővítse az alapítvány tevékenységét” – mondja az új elnök, aki szerint közös érdek, hogy az alapítvány két nagy rendezvénye – a Családi Hétvége és a Partiumi Magyar Napok – mellett újabb rendezvények jöjjenek létre az Identitás Alapítvány égisze alatt.

Magyar Lóránd ezzel átvette az alapítvány adminisztratív vezetését, a pályázatokkal kapcsolatos feladatokat, így – mint az utolsó iratcsomók átadásakor is fogalmaztak – egyenletesebben oszlanak meg a terhek.

Az Identitás Alapítvány a következő időszakban szeretné szorosabbá tenni a kapcsolatot a megye magyar civil szervezeteivel, azért is, hogy azok hangsúlyosabban vegyenek részt a nagyobb szatmári magyar rendezvények, illetve úgy általában a szatmári magyar kulturális élet szervezésében. Ehhez segítséget is nyújtanak, egyebek mellett pályázati lehetőségek keresésével, ajánlásával, lebonyolításával.

A folytatásban az alapítvány által kiadott Tessék, kérem Szatmárnémeti című lap esetében is változtatnának: az évi változó számú megjelenésen változtatva rendszeresen megjelenő nyomtatott kiadvánnyá alakítanák a szatmáriak körében népszerű folyóiratot, mely évente két alkalommal nem csak Szatmárnémetire, hanem egész Szatmár megyére fókuszálva jelenne meg. Így történt ez idén már márciusban a nemzeti ünnep kapcsán, és így fog történni augusztusban is, az államalapítás ünnepéhez kapcsolódóan.

„Érezzük és tudjuk, hogy a szatmáriaknak szükségük van az írott magyar szóra, a nyomtatott sajtóra, ezért is helyezünk sokkal nagyobb hangsúlyt a Tessék, kérem kiadására” – mondja Magyar Lóránd.

Forrás: szatmar.ro

April 28, 2025
Petőfi Sándor nemcsak a múltnak, hanem a jövőnek is szerves része“

Petőfi Sándor nemcsak a múltnak, hanem a jövőnek is szerves része“ – ünnepélyes keretek között avatták fel a költő egész alakos szobrát

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesének jelenlétében leplezték le hétfőn délután Petőfi Sándor nemzeti költőnk egész alakos bronz szobrát. Zsúfolásig megtelt az István tér az ünneplőkkel, akik mind részesei szerettek volna lenni a szatmári közösség identitástudatát erősítő pillanatnak.

Kellemes, szinte nyárias idő fogadta az István teret benépesítő ünneplő tömeget, akik részesei szerettek volna lenni annak a pillanatnak, amikor Petőfi egész alakos szobrát leleplezik.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából Szatmárnémeti közössége a költő egész alakos bronz szobrával gazdagodott, amely az István téren a költő mellszobrának a helyére került, s melynek ünnepélyes leleplezésére hétfőn délután négy órától került sor. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese mellett az ünnepségen részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is.

Jelen volt még Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök, Bogdán Szabolcs János, királyhágómelléki református püspök, Turos Lóránd szenátor, Nagy Szabolcs és Magyar Lóránd képviselők, Pataki Csaba megyei tanácselnök. De maga az alkotó Deák Árpád szobrászművész is jelenlétével emelte az ünnepség fényét, s szerényen fogadta a gratulációk sorát.

Nagy költőnk ezer szállal kötődik e vidékhez, s az emlékév adta alkalomból született meg a szobor, amely a Szatmárnémeti RMDSZ és az Identitás Alapítvány közös támogatásával valósulhatott meg.

Erkel Ferenc Szózatának az eléneklésével vette kezdetét az ünnepség, amelyet Varga Sándor, a Harag György Társulat színészének szavalata követett.

Ezután elsőként Kereskényi Gábor köszöntötte az ünneplő tömeget. Szatmárnémeti polgármestere, s egyben a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke Petőfi életútját méltatta, Szatmár vidékéhez való kötődését emelte ki köszöntő beszédében. „Az itt töltött időszakot pedig élete legboldogabb és legzavartalanabb periódusának tartják, amely során megismerte az igaz szerelmet, és több igaz barátot” – tudtuk meg az elnök beszédéből. Ugyanakkor arról is képet kaphatott a téren összegyűlt hallgatóság, hogy „a szoborállítás ötlete a városi RMDSZ Elnökségében született tavaly ősszel, s egy emberként karolta fel a kezdeményezést az Identitás Alapítvány kuratóriuma. Deák Árpád szobrászművészt kértük fel a feladatra, akinek keze munkáját dicséri városunkban II. Rákóczi Ferenc mellszobra a Láncos templom mellett és Széchenyi István egész alakos szobra a központi parkban.“

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében kiemelte: „Petőfi Sándor nemcsak a múltunk, hanem a jövőnk szerves része is.“ Mint mondta, a költő Pest-Buda után Szatmáron és környékén írta a legtöbb versét, ez az időszak ihlette a legismertebb költeményeit. Petőfi életútja és munkássága ma is irányt mutat, eszmeisége időtálló és a fiatal nemzedékek számára is példaként szolgálhat. „Nemzeti hőseink szobrai nemcsak emlékeztetnek, hanem eligazítanak. Múltunk és jövőnk metszéspontján állnak.“

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes történelmi kontextusba helyezte Petőfi szerepét, és hangsúlyozta, hogy a költő alakja a nemzeti identitás egyik alappillére. „Petőfi Sándor nemcsak a magyar költészet megújítója, hanem a magyar szabadságharc ikonikus alakja is volt“ – mondta. Beszédében kitért arra is, hogy Petőfi egy olyan kort képvisel, amelyből a mai magyar társadalom is erőt meríthet, például hitet, hazaszeretetet és kitartást. Köszönetet mondott a szoborállítóknak, akik e szimbolikus lépés által erősítették a szatmári magyarság önazonosságát és összetartozását.

A beszédek sorát követően került sor a szobor leleplezésére, amelyet Semjén Zsolt, Kelemen Hunor, Kereskényi Gábor, Pataki Csaba és Szőcs Péter közösen végeztek el. Az ünnepi aktust követően Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök és Bogdán Szabolcs János református püspök közösen áldották meg az alkotást, majd közös imára szólították a jelenlévőket.

Ezután a hivatalos meghívottak koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatánál, majd ezt követően a közintézmények, pártok és civil szervezetek képviselői is lerótták kegyeletüket. Az ünnepség végén a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt.

A Petőfi-szobor létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint Magyarország Kormánya a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával segítette elő. A bronzból készült, egész alakos szobor Petőfit fiatalos lendülettel, jellegzetes ruházatában, bal kezében könyvvel, jobbjában tollal ábrázolja – méltóságteljes, de mégis közvetlen módon közel hozva alakját az utókorhoz.

A rendezvény méltó nyitánya volt a Petőfi-emlékév szatmári eseménysorozatának, és erőteljes üzenetet hordozott a helyi magyar közösség megmaradása, összetartozása és kulturális önazonossága szempontjából. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az emlékmű nem csupán dísze lett az István térnek, hanem szellemi iránytűként is szolgál a következő nemzedékek számára.

Forrás: szatmar.ro

March 24, 2025
A többnyelvűség előmozdítását megcélzó projekthez csatlakozott a szatmári Identitás Alapítvány

Január 29-én, szerdán Szatmárnémetiben sajtótájékoztatót tartottak a „Határon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben“ című projekt kapcsán, melyhez projektpartnerként a szatmári Identitás Alapítvány is csatlakozott.

A sajtó képviselőit az alapítvány részéről Kovács Zsolt köszöntötte, majd röviden felidézte az Identitás történetét, tevékenységeit. Mint elmondta, a ’90-es években létrehozott szervezet hiánypótló szerepet tölt be a helyi magyarság életében, hisz nem titkolt céljuk a magyar közösség megmaradását és identitásőrzését támogató tevékenységek szervezése. Épp ezért örömmel fogadták a felkérést, hogy partnerként csatlakozzanak a szóban forgó projekthez, amely a határ menti kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítéséről és a kisebbségi nyelv használatáról szól.

Ezt követően Szabóné Cap Andrea, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás igazgatója vette át a szót, röviden bemutatva az általa vezetett szervezetet, mely a projekt vezető kedvezményezettje is egyben. Szabóné Cap Andrea elmondta, a társulás célja olyan határ menti és határon átnyúló problémák megoldása, amelyekhez európai uniós támogatásokra van szükség. Eddig főként természetvédelmi kérdésekkel foglalkoztak, épp ezért örömmel csatlakoztak egy olyan projekthez, mely új szakmai területekre evez. Arra vonatkozóan, hogy miért van szükség e kezdeményezésre, kifejtette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében már az orosz–ukrán háború előtt is számos vegyes család élt, viszont a fegyveres konfliktus kirobbanása óta az ukrán közösség még tovább bővült, és a legtöbben nem beszélik a magyar nyelvet. Számukra ez a kezdeményezés biztonságot és lelki támogatást nyújthat – véli a társulás igazgatója.

Szabóné Cap Andrea után Tóth Tünde, az 1996-ban bejegyzett Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány vezetője részletesen ismertette a projektben résztvevő kárpátaljai partnereket, azaz magát az általa vezetett alapítványt, majd a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséget, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, illetve a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezetet. Emellett a projekt megvalósításába bekapcsolódik a főiskola bázisán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont is, amely korábban számos hasonló kezdeményezést indított, és ezekben elsősorban a magyar nyelv használatát kutatták.

Utóbbi kapcsán a kutatóközpont vezetője, Híres-László Kornélia beszámolt róla, hogy az elmúlt években számos kisebbségi nyelvekre összpontosító tanulmány készült e téma kapcsán, és az egyik fő következtetésük az volt, hogy a kárpátaljai magyarok körében, hivatali közegben igen magas igény mutatkozik a magyar nyelv használatára, a magánszektorban pedig sokkal sikeresebbek azok a cégek, vállalkozások, amelyek nyitottak a többnyelvűség felé.

„A magyar–ukrán–román országhatár mentén a történelmi változások és azon belül az államhatárok átalakítása következtében számos kisebbség él a szomszédos ország területén, továbbá az orosz–ukrán háború kitörése után immár több ukrán állampolgár él az Európai Unióban, zömében Ukrajna szomszédos országaiban. A nemzetállamok területén élő kisebbségek érvényesülése nagyban annak függvénye, hogy az adott ország területén milyen lehetőség kínálkozik a kisebbség vagy a szomszédos ország nyelvének használatára. Az Európai Unió fejlődésének egyik fontos mérföldköve volt a kisebbségi nyelvek védelme, és éppen ezért fogadták el Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját 4. A védelem annak megtapasztalása révén vált lényegessé, hogy a legtöbb esetben a nemzetközi konfliktusok egyik igen fontos kiváltó okaként jelentek meg az európai események során a nyelvi kérdések. Egy másik fontos aspektus, hogy a határok átjárhatóságával a gazdasági együttműködést kívánják ösztönözni, és a sikeres együttműködések előmozdítása legtöbb esetben a jó kommunikáció függvénye. Azt tapasztalhatjuk, hogy egy sikeres vállalkozás a határmenti övezetben sokszor csak azért veszít a klienseikből, mert csak egy (legtöbb esetben az állam) nyelvén teszi közzé az információkat. Célunk, hogy előmozdítsuk a többnyelvűséget, figyelembe véve a másik régióból érkező vagy kisebbségi látogatók igényeit“ – derül ki a projekt ismertetőjéből, mely arra is rávilágít, hogy mely két fontos területre fognak fókuszálni a 2025. december 31-ig tartó megvalósítás alatt:

• egyrészt a kisebbségek jogainak érvényesítése, kisebbségi nyelv használata a célterületen, mind az Európai Uniós tagállamokban, mind annak szomszédságában
• továbbá a gazdasági együttműködések ösztönzése a nyelvi sokszínűséggel.

Ami pedig a konkrét tevékenységeket illeti, a projektben részt vevők meg fogják keresni azokat a helyszíneket a valós vagy online térben, hivatalos és magánszektorban, ahol jelen van a nyelvi sokszínűség, és ezek közül kiválasztanak 5 többnyelvű helyszínt, amely a leginkább megvalósítja a nyelvi akadálymentesítést az adott régióban – így Szatmárnémetiben is. Tájékoztatni fogják a kisebbségeket jogaikról és a számukra kínálkozó lehetőségekről az adott ország területén, pl. kiadványokat készítenek a legfontosabb törvények összegyűjtésével, más esetekben pedig telefonos/online jogi segítségnyújtást kínálnak a lakosok számára. Országonként öt kiválasztott vállalkozásnak vagy hivatali helyszínnek felajánlják, hogy lefordítják a valós vagy digitális térben található felirataikat, kiírásaikat, információs anyagaikat, a projekt megvalósításának utolsó mozzanataként pedig egy beregszászi konferencia keretében bemutatják az egy év leforgása alatt nyert tapasztalatokat.

A projekt megvalósítása tehát 2025. január 1. és december 31. között zajlik, teljes költségvetése pedig 299.352,06 euró, melyből 269.416,85 euró uniós forrásokból érkezik.

Forrás: szatmar.ro

March 23, 2025